Tanulságok az év első feléből

2021.07.07

Az év első hat hónapjában két jelentős szakmai felismeréssel szembesültem: a halogatás nagyon rossz taktika, és egy coach hatalmas lendületet adhat, sokat segíthet, hogy végre döntsek a vállalkozásomat érintő égető kérdésekben.

A coach-kérdés

Elég régóta dédelgettem a gondolatot, hogy keresek egy coach-ot, akivel átbeszélhetem a vállalkozással kapcsolatos problémáimat, mert volt egy-két olyan elakadásom, amit már évek óta vonszolok magam után, és reméltem, hogy végre megoldom őket.

Bár van life coach végzettségem is, elsősorban nyelvi coach-nak tartom magamat. Sosem gyakoroltam a life coach szakmát, és nem is érzem, hogy ezzel kellene foglalkoznom, viszont nagyon sok helyről hallottam, hogy nem igazi az a coach, aki maga nem jár el coaching foglalkozásokra.

Még május elején csatlakoztam egy öt napos ingyenes kihívásra, ami a pénzzel kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatásához adott segítséget, ahol hasznos és mély gondolatokat hallottam, és közben úgy éreztem, hogy a kihívást vezető coach nekem is sok mindenben tudna segíteni. Ráadásul olyan személyiség volt, akivel úgy éreztem, tudnék is együtt dolgozni.

A kihívás után végül vettem egy nagy levegőt, és a messenger üzenetére válaszolva, kértem, hogy segítsen nekem néhány gondom megoldásában.

Május 18-án kezdtük a közös munkát, és azóta is hetente-kéthetente egy vagy másfél órás foglalkozásokon beszélgetünk.

Az első két alkalommal rögtön két komoly problémát vitattunk meg: az egyik az önértékelésemről szólt (és az ehhez kapcsolódó árazásról), a másik pedig egy tanítványommal kapcsolatos negatív érzéseimről.

A beszélgetéseken hatalmas energiákat és olyan nagy lökést kaptam tőle, amelynek köszönhetően nem maradt bennem semmi kétség, hogy mit kell tennem, és lépni fogok. Ennek hála, az első probléma tulajdonképpen ugyanazzal a lendülettel a második problémát is megoldotta, és innen már könnyebben haladtunk tovább a vállalkozásom kérdéseivel.

A halogatás

Jöjjön a halogatás kérdése, amin szerencsére gyorsan átsegített a coach-csal végzett közös munka.

Arra jöttem rá, hogy a fent említett két probléma megoldását évek óta a szőnyeg alá söpörtem, a saját kishitűségem és egy megmagyarázhatatlan félelem érzése miatt, amelyektől még nagyobbnak láttam a problémát, és még lehetetlenebbnek tűnt az ugrás. Azt nem mondom, hogy megoldhatatlannak, de sokkal nehezebb lett volna a lépés, ha egy objektív, külső szemlélő nem világít rá, mi várhat rám, mennyivel jobb lehet azután, hogy végre változtatok.

Magam is megdöbbentem, hogy kitűzött céljaimmal és megvalósításukkal hihetetlenül könnyedén és nagyon gyorsan két legyet ütöttem egy csapásra.

Utána napokon át csak pislogtam: mindössze ennyire volt szükség? Ennyi elég volt ahhoz, hogy én magam megoldjam a problémáimat, de ehelyett én majdnem négy éven át cipeltem őket magammal???

Nagy lecke volt, sok tanulsággal: a halogatás, az egy helyben toporgás helyett jobb lett volna már évekkel ezelőtt dűlőre vinni e problémákat, de nyilván mostanra érett meg a helyzet, és bennem az elhatározás arra, hogy segítséget kérjek.

Rájöttem arra is, hogy egyedül sokkal nehezebb, jobb, ha a vállalkozási gondokat, kétségeket is meg tudom osztani egy szakmabelivel, ám mégis kívülállóval.

És végül a legnagyobb felismerésem az volt, hogy minden válasz és megoldás ott van bennem, és ezt egy jó coach elő tudja csalogatni, s ezután már nem kérdés, hogy meg merem lépni, amit kell.


Mi a véleményed erről a kérdésről? Szükség van coach-ra vagy sem? Hogy kezeled a halogatás problémáját?


Erről és még sok hasonlóan fontos témáról is beszélgethetünk, ha van kedved velem kalandozni, hogy "smart" munkamódszereket és technikákat próbálj ki és tapasztalj meg.

Dolgozzunk együtt a Smart Nyelvtanár egyéni mentorálás keretében!

Nézz körül a honlapomon, és Facebook-oldalamon.